Szedresi Sziget Egyesület - 7056 Szedres, Bezerédj tér 1. - helloszedres@gmail.com

szedresisziget

A szedresi vadgesztenyefasor - 1. rész

2010. szeptember 26. - szedresisziget

közönséges vadgesztenye (Aesculus hippocastanum)


A vadgesztenyefélék családjába (Hippocastanaceae) fák tartoznak 15 fajjal. A levelek tenyeresen összetettek, átellenesen állnak. Virágaik karácsonyfára emlékeztető, fürtös-bogas virágzatot alkotnak. Termésük húsos, tüskés falú tok. A tokban két mag fejlődik, óriási sziklevelekkel. A család névadója a vadgesztenye vagy bokrétafa (Aesculus hippocastanum) hazánkban régóta kedvelt díszfa. Az Aesculus nemzetség 13 fajt számlál. Ebből 6 Észak-Amerikában, 6 Eurázsiában és 1 Mexikóban őshonos.

A vadgesztenye hazája Elő-Ázsia és a Balkán félsziget, de mára már sok helyre eljutott. Ugyanis a fagyokat jól bírja. Városokban, településeken, kertekben, utak mentén sokszor találkozhatunk sorfának ültetett vadgesztenyével. Nemcsak kertekben, parkokban, utak mentén, hanem erdei vadak takarmányozása céljából is telepítik. A fa 25 méteres magasra is megnő. Kérge sötétbarna, pikkelyesen leváló. Rügyei vastagok, kúposak, ragadósak. Nagy levelei tenyeresen összetettek. Virágai április végén, május elején nyílnak. A virágok fehér, tövükön sárga, később pirosló szirmú bugákakat alkotnak. Rendkívül mutatósak.

Májusra a gesztenyefák marcipán-tortadíszre emlékeztető, rokokó virágzatain belüli, egyes virágok közepe sárgából pirosra vált. A gesztenye virág gyógyszer reumatikus fájdalmak ellen. Ilyenkor a gesztenye virágjából készült teát kell fogyasztani. Borogatást is tehetünk a fájó testrészekre. Tegyük az esti fürdővízbe egy jó liter, két liter, friss vagy szárított virágból készült virágforrázatot.
Szeptemberre alakulnak ki a tüskés, háromfelé repedő toktermések, melyek 1-3 fényes, gesztenyebarna magot tartalmaznak. Jelentős mennyiségű szaponint, keményítőt, cukrot, B, C- és K-vitamint, zsírolajat, cseranyagot tartalmaznak. A magokból előállított készítmények főként érfal erősítő, véralvadást lassító hatásúak, ezért érgörcsök, keringési zavarok esetén használatosak, a perifériás keringést javítják. A magvak elfogyasztva azonban mérgezőek.
A vadgesztenye tűri az agyagos vagy homokos talajt. A napot vagy a félárnyékot kedveli. Száraz időben öntözzük! Szeles helyre ne ültessük. Légszennyezésre érzékeny. Az idős fák alatt kipusztul a ezért a földig hajló ágakat kissé nyessük le, a fa alatt is öntözzünk, ősszel pedig a lehullott lombot gereblyézzük össze. Az utóbbi időben a hazai állományokat jelentősen károsította a vadgesztenyelevél-aknázómoly.

A közönséges vadgesztenye rokonai az észak-amerikai kisebb termetű sárga vadgesztenye (Aesculus flava) és a még kisebb vörös vadgesztenye (Aesculus pavia). A vörös (Aesculus pavia), és a közönséges vadgesztenyét Franciaországban keresztezték. Ennek eredményeképp megszületett az 1818 óta ismert, hússzínű vadgesztenye (Aesculus x carnea). Európai szülőjétől szép termetét, nagy virágait, az amerikaitól pedig rózsaszín-piros színét örökölte. 14-16 méter magasra is megnő. Az aknázó molyra a rózsaszín vagy piros virágú hibridek kevésbé érzékenyek. A hússzínű vadgesztenyét kötöttebb, jó vízgazdálkodású talajba ültessük. Szél, só és szárazságtűrő. Jól bírja a városi környezetet. Betegségekkel szemben ellenálló. Sokféle változata ismert. Ennek a fajtának a trianoni kastélyparkban fél évszázaddal később spontán keletkezett magonca (Aesculus x carnea "Briotii") nagy, ragyogó, élénkpiros virágaival, fényes sötétzöld leveleivel és kisebb termetével egy időben Európa kertjeinek valóságos sztárja lett.
 

A bejegyzés trackback címe:

https://szedresisziget.blog.hu/api/trackback/id/tr232324053

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.